Jump to content

Kézikönyv:A wiki weblaptípusként való használatának eldöntése

From mediawiki.org
This page is a translated version of the page Manual:Deciding whether to use a wiki as your website type and the translation is 93% complete.

Ha szeretnél weblapot létrehozni, az első döntésed, még a használni kívánt wikiszoftver kiválasztása előtt is, annak eldöntése, hogy egyáltalán wikit szeretnél-e használni. Nagyrészt ez annak eldöntése, hogy az ember egyáltalán a wikis útban hisz-e, abban, hogy a rossz változtatások nehezen létrehozható helyett könnyen javíthatók legyenek.

Egy wiki hasznos, ha decentralizált együttműködést szeretnél központi helyen. Ez ellentétben áll az olyan lapokkal, mint a nytimes.com vagy a britannica.com, melyek nagy központi tartalomelosztók, melyeket központilag irányítanak szerkesztők és webmesterek, akik a megfelelő jogi személyeknek felelnek; vagy a blogoszféra, melyre a decentralizált tartalom-előállítás jellemző, aminek eredménye számos különböző oldalra kerül, melyek mindegyike a blogkészítőé és az ő felelőssége.

Bizonyos esetekben hasznos lehet, ha a wiki egy weblap egyik része, a többi rész nem wiki. Még a Wikimédia Alapítvány is nem wiki kezdőlapot használ a portáljára a wikimedia.org-on listázott wikikhez. Más oldalakon a wiki egy blogokat, online áruházakat stb. tartalmazó szalag füle, és lehetővé teszik, hogy a keresés a wiki eredményeit tartalmazza az egész oldal keresési eredményei közt.

A wikik előnyei és hátrányai

A wikik előnyei

  • Kevésbé akadályozott munkamegosztás: Lehetővé teszi a mindenki tudását és erőfeszítését összeadó együttműködést, szemben azzal, mikor mindenki a saját, mások által módosíthatatlan tartalmát teszi közzé.
  • Gyors cselekvés a közösség tagjainak ötleteire: Wikis allow decentralized action, in which people can make decisions that are reviewed afterward, rather than seeking permission first from a central decision-maker, who can be a bottleneck. A psychological component may be involved: users may be more likely to fix a problem if they get the relatively immediate gratification of seeing the results of their edit, than if they have to go through a process of reporting the problem to a central authority who may not act in a timely manner.
  • Együttműködő minőség-ellenőrzés: Ha egy szerkesztő egy wikin hibázik, valaki más javíthatja, hogy ne legyen megmutatva az olvasóknak, és ne vessen rossz fényt a szervezetre. Ha egy nem-wiki weblap adminisztrátora hibázik, javítatlanul maradhat, és rossz fényt vethet a szervezetre.
  • Kereshető tartalom: Az archivált tartalom könnyű visszakeresését teszi lehetővé (ellentétben például a Facebookkal, mely a régi bejegyzéseket és szálakat nem kereshető archívumokban rejti el).
  • Charming quirkiness: Néhány olvasó élvezi a kissé kaotikus wikiket, ahol a decentralizált folyamat néha látható is. Sue Gardner szerint nem hiba, hanem funkció, hogy „a Wikipédia mindig is egy otthonos, furcsa, kézimunkaszerű oldal volt”.[1]

A wikik hátrányai

  • Spam, vandalizmus stb.: A nyílt szerkesztés (ha ezt használod) az oldalt spammel, vandalizmussal és egyéb rossz szerkesztésekkel szemben sebezhetővé teszi. Ez szükségessé teszi, hogy valaki gyakran nézze meg a friss változtatásokat, és visszavonja a rossz szerkesztéseket. Lásd: Manual:Combating spam .
  • A rossz szerkesztések legalább egy rövid ideig láthatók lesznek: Még a friss változtatásokat figyelő emberekkel is lesz időeltolódás a rossz szerkesztések végrehajtása és visszavonásuk közt.
  • A szervezeti hírnév megromolhat a szerkesztők tetteitől: A wikitartalom az egész szervezetre mutathat fényt, és nem a változtatásokat elvégző szerkesztőkre. Ez más, mint amikor például minden felhasználónak saját személyes weblapja van, amelyeknek közös, a tartalomért felelős tulajdonosuk van.
  • Az új tartalom nehezen olvasható formátumokban jelenhet meg: A legújabb tartalmakat megnézni kívánó olvasók (1) a friss változtatásokat listázó lapra mehetnek, amely nem egy könnyen átlátható formátumban közli az új tartalmat (mivel diffekként szerepel); (2) az új lapok listájára, melyek nem szükségképp jó minőségűek, mivel építés alatt állnak és/vagy még nem ellenőrizték; vagy (3) egy ellenőrzött lapokat tartalmazó listára (például a Wikipédia érdekességei), melyek fenntartásához többletmunka kellhet.
  • A felelősség megoszlása: Egy wiki üres vagy elhagyott maradhat, mert mindenki mástól várja el a szükséges változtatásokat.
  • Nehezen kezelhető szoftver: Számos blog van és relatív kevés wiki. Ezért magasabb volt a blogszoftver könnyű kezelhetőségének, mint a wikiszoftverének.
  • A wikik elsősorban a szövegen és a médián alapulnak. Az adatok wikiben lévő kezeléséhez számos megközelítés van kiterjesztésekkel. Lásd: Manual:Managing data in MediaWiki .


A wikik és más oldalak közös jellemzői

Lásd még

Hivatkozások

  1. Garber, Megan (12 July 2012). On the Ugliness of Wikipedia. The Atlantic.

További információk